Konverteriszapos talajkeverék ólom és cinktartalmának csökkentése fitoextrakcióval

Kovács-Bokor, Éva ORCID: https://orcid.org/0000-0002-7018-3530 and Szabóné Juhász, Ildikó (2024) Konverteriszapos talajkeverék ólom és cinktartalmának csökkentése fitoextrakcióval. DUNAKAVICS, 12 (10). pp. 13-24. ISSN 2064-5007

Text Online_202410.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (22MB)

Abstract

Kutatásunk fő célja, olyan nagy fitoextrakciós potenciállal rendelkező növényfaj(ok) kiválasztása volt, amelyek által a konverteriszap magas ólom- és cinkkoncentrációja mérsékelhető. Kísérleteinkhez konverteriszap és virágföld 5–10–15 -os arányú keverékét, valamint négy tesztnövényt: bazsalikomot, mezei tarsókát, szárazbabot és kisvirágú bársonyvirágot használtunk. A minták ólom- és cinktartalmát salétromsavas–hidrogén-peroxidos roncsolást követően ICP–OES-készülékkel mértük meg. A kapott eredmények szerint az iszap/talaj keverékek ólomtartalma átlagosan 35–61-kal, cinktartalma pedig 32–60-kal csökkent növényfajtól függően. A növényekben felhalmozódott ólom és cink leginkább (50–80-ban) a tesztnövények gyökérzetében maradt, csak a kisvirágú bársonyvirág tudta ezeket az elemeket nagyobb mértékben (45–48-ban) a leveleiben is akkumulálni. A bioakkumulációs faktorszámok alapján az ólom akkumulációjában a szárazbab és a bazsalikom, míg a cink felhalmozásában a bársonyvirág volt hatékonyabb. A transzlokációs faktorszámok szerint az ólmot csak a bársonyvirág, míg a cinket a bársonyvirág mellett a bazsalikom is mobilizálni tudta a felsőbb növényi részekbe. The main objective of our research was to select plant species with high phytoextraction potentials that could reduce the high lead and zinc concentrations in the converter sludge. For our experiments, mixture of converter sludge and potting soil was used in a ratio of 5–10–15 and four test plants: basil, marigold, bean and penny cress. The lead and zinc contents of the samples were measured by ICP-OES after nitric acid–hydrogen peroxide extraction. The results obtained showed that the lead content of the sludge/soil mixtures decreased on average by 35–61 and the zinc content by 32–60 depending on the plant species. The lead and zinc accumulated in the plants remained mostly (50–80) in the root system of the test plants, only the marigold was able to accumulate these elements in its leaves to a higher extent (45–48). Based on bioaccumulation factor ratios, dry bean and basil were more efficient in accumulating lead, while marigold was more efficient in accumulating zinc. According to the translocation factor ratios, lead could only be mobilized by marigold, whereas zinc could be mobilized by basil in addition to marigold.

Item Type:	Article
Uncontrolled Keywords:	ACCUMULATION; TRANSLOCATION; heavy metal; phytoextraction; nehézfém; Heavy metal accumulation; Fitoextrakció; Akkumuláció; transzlokáció
Divisions:	Műszaki Intézet
Depositing User:	Gergely Beregi
Date Deposited:	02 Oct 2024 08:05
Last Modified:	02 Oct 2024 08:05
URI:	https://publication.repo.uniduna.hu/id/eprint/1105
MTMT:	35429821

Actions (login required)

View Item