Vízparti növények nehézfémakkumulációjának meghatározása a dunai üledékekben

Kovács-Bokor, Éva ORCID: https://orcid.org/0000-0002-7018-3530 and Kiss, Endre (2021) Vízparti növények nehézfémakkumulációjának meghatározása a dunai üledékekben. In: Anyagtudományi terek. Dunakavics könyvek (ISSN: 2064-3837), 1 (19). DUE Press, Dunaújváros, pp. 86-102. ISBN 978-615-6142-15-3

Text 2021-Anyagtudomanyi-terek-I.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (28MB)

Abstract

A talajok, a folyóvízi és ipari iszapok toxikuselem-tartalmának csökkentésére, visszanyerésére, a területek remediálására napjainkban már többfajta kémiai, fizikai és biológiai módszer ismert. A biológiai módszerek egyike a fitoremediáció, amely során különféle növényfajokat/fajtákat alkalmazunk azért, hogy az elszennyeződött talajokban, folyóvízi üledékekben határérték alá csökkentsük a toxikus összetevők mennyiségét. Sokféle fitoremediációs folyamat ismert, úgymint a fito-extrakció, fito-volatilizáció, fito-filtráció, fito-stabilizáció, fito-degradáció. Kutatásaink során fő célunk az volt, hogy megállapítsuk a dunai iszapon gyökerező vízinövények nehézfémakkumulációs képességét, fitoextrakciós potenciálját. A folyóvízi környezetben élő növények közül feketéllő farkasfogat (Bidens frondosa L.), vízi mentát (Mentha aquatica L.), vízi hídőrt (Alisma plantago-aquatica L.), réti lósóskát (Rumex obtusifolius L.), baracklevelű keserűfűt (Persicaria maculosa L.), és parti sást (Carex riparia L.) választottunk ki tesztnövényként. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a vizsgált növényfajok közül a réti lósóskában halmozódott fel a legtöbb króm, réz és cink, míg a vízi menta akkumulálta legjobb hatékonysággal az ólmot, és a nikkelt. : It is well known that several chemical, physical and biological methods are known for the reduction and recovery of the potential toxic elements of soils, river sediments and industrial sludges. One of the biological methods is phytoremediation, in which various plant species/varieties are used in order to reduce the concentration of toxic components in contaminated soils/ sludges or river sediments. Many types of phytoremediation processes are used, such as phytoextraction, phytovolatilization, phytofiltration, phytostabilization and phytodegradation. The main aim of our research was to determine the heavy metal accumulation capacity and phytoextraction potential of aquatic plants rooted in the Danube sediment. Among the plants devil’s beggartick (Bidens frondosa L.), water mint (Mentha aquatica L.), European water-plantain (Alisma plantago-aquatica L.), parella (Rumex obtusifolius L.), bistort (Persicaria maculos L.) and riparian sedges (Carex riparia L.) were selected as test plants. Based on our results, it can be concluded that most of chromium, copper and zinc accumulated in parella, while water mint accumulated lead and nickel with the best efficiency.

Item Type:	Book Section
Uncontrolled Keywords:	Iszapos üledék; fitoextrakció; nehézfém; akkumuláció; bioremediáció Muddy sediment; phytoextraction; heavy metals; accumulation; bioremediation
Divisions:	Műszaki Intézet > Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék
Depositing User:	Gergely Beregi
Date Deposited:	20 Jun 2025 12:39
Last Modified:	20 Jun 2025 12:39
URI:	https://publication.repo.uniduna.hu/id/eprint/1182
MTMT:	32042902

Actions (login required)

View Item