Az Alfa lesz a „legzöldebb” generáció?

Katus, Szilvia (2024) Az Alfa lesz a „legzöldebb” generáció? DUNAKAVICS, 12 (12). pp. 83-93. ISSN 2064-5007

Text Online_2412.pdf - Published Version Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives. Download (36MB)

Abstract

Hazánkban a környezeti nevelés egyre komplexebb formát ölt, amely nemcsak ismereteket, hanem értékrendet és gyakorlati készségeket is közvetít. Az oktatási szintekhez igazodó programok és módszerek széles spektrumot biztosítanak, amely lehetővé teszi, hogy a környezettudatos magatartás fejlődjön már gyermekkortól kezdve, és a felnőttkorban is fenntartható életvitellé váljon. 2019-ben a környezeti nevelésben való jártasság megjelenése a pedagóguskompetenciákban, és a pedagógusok mindennapokban megvalósuló munkájában elengedhetetlen feltétele volt annak, hogy a diákok környezeti attitűdjei pozitív irányban fejlődjenek. Azonban több hazai vizsgálat is kimutatta, hogy az egyes iskolák vagy pedagógusok kezei között megvalósuló környezeti és fenntarthatóságra nevelés minősége között jelentős különbségek vannak, így az iskolák között nagy eltérések lehetnek. Összességében elmondható, hogy az oktatási és nevelési tevékenységek esetén sokkal átgondoltabb, egységesebb, jobban szabályozott és hatékonyabb módon kellene a környezeti és fenntarthatóságra nevelés kérdéskörét kezelni, megvalósítani. Jelen kutatásban nem csupán az alfa-generációsok tárgyi tudását kívánom vizsgálni, hanem a környezethez, fenntarthatósághoz való attitűdjüket is. Vajon az óvodai és általános iskolai környezeti nevelés megfelelő alapot szolgáltatott számukra ahhoz, hogy egy új, környezettudatosabb nemzedék nőhessen fel, akik képesek lesznek megóvni Földünk megmaradt természeti értékeit és tudatosan gondoskodnak annak fenntarthatóságáról? Módszer: a kutatás kvantitatív és kvalitatív módszereket kombinálva vizsgálja az „iPad-generáció” környezeti és fenntarthatósági ismereteit és attitűdjeit. A felmérésben résztvevő 95 diák a DUE Bánki Donát Technikum kilencedik évfolyamos tanulója, akik 31 különböző általános iskolában végezték alapfokú tanulmányaikat. A kérdőívekben szerepelnek konkrét környezetvédelmi ismeretekre, cselekedetekre vonatkozó kérdések, illetve a fiatalok környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállására vonatkozóak is. A kérdőív kitöltése után 6–8 fős diákcsoportokkal került sor interjúk levezetésére, amelyek során mélyebb megértést lehetett nyerni a diákok környezethez, természethez való kötődéséről, viszonyulásáról, személyes tapasztalatairól és iskolai környezetük szerepéről. Eredmények: A kutatás során bizonyosságot nyert az a feltételezés, miszerint az általános iskolából kikerült diákok környezeti ismeretei változó szinten állnak: míg bizonyos alapfogalmakkal (pl. hulladékgazdálkodás, újrahasznosítás) tisztában vannak, a globális környezeti problémák azonban, mint a klímaváltozás, kevésbé egyértelműek a számukra. A diákok magatartásformái a fenntarthatóság irányába ugyanakkor általában pozitívak, és nyitottak a környezetbarát életmódra, ám a tényleges viselkedésük és mindennapi cselekedeteik (pl. energiatakarékosság, hulladékkezelés) nem feltétlenül tükrözik ezeket az attitűdöket. Összefoglalás: az eredmények arra is rámutatnak, hogy a diákok környezettudatosságának szintje és viselkedési szokásai nagymértékben függenek az iskolai környezeti nevelés minőségétől, illetve attól, hogy az adott iskolában mennyire integrálják a fenntarthatósági elveket a mindennapi oktatásba. Az oktatás formája, a tanári hozzáállás, valamint az iskolai projektek és tevékenységek fontos szerepet játszanak a diákok környezettudatosságának kialakításában, ezért rendkívül fontos ma olyan pedagógusok képzése, akik megfelelő kompetenciákkal rendelkeznek e kiemelten fontos területen. In our country, environmental education is taking an increasingly complex form, imparting not only knowledge but also values and practical skills. In 2019, the emergence of environmental education skills in teachers' competences and in teachers' everyday work was a prerequisite for the positive development of students' environmental attitudes. However, several national studies have shown that there are significant differences between the quality of environmental and sustainability education in the hands of individual schools or teachers, and that there can be wide variations between schools. Overall, the issue of environmental and sustainability education should be addressed and implemented in a much more thoughtful, coherent, regulated and effective way in education and training activities. In the present research, I intend to examine not only the material knowledge of the alpha-generation, but also their attitudes towards the environment and sustainability. Has the environmental education they received in pre-school and primary school provided them with the right basis for raising a new, more environmentally aware generation, capable of preserving the Earth's remaining natural resources and consciously caring for its sustainability? Method: the research combines quantitative and qualitative methods to investigate the environmental and sustainability knowledge and attitudes of the "iPad generation". The 95 students participating in the survey are ninth-grade students of the DUE Bánki Donát Technical School, who have completed their primary education in 31 different primary schools. The questionnaires include questions on specific environmental knowledge, actions and attitudes of young people towards the environment. After completing the questionnaire, interviews were conducted with groups of 6–8 students to gain a deeper understanding of their behaviour and attitudes towards the environment, nature, personal experiences and the role of their school environment. Results: The research confirmed the hypothesis that the environmental knowledge of primary school leavers varies: while they are familiar with some basic concepts (e.g. waste management, recycling), they are less clear about global environmental issues such as climate change. At the same time, students' attitudes towards sustainability are generally positive and open to green living, but their actual behaviour and daily actions (e.g. energy saving, waste management) do not necessarily reflect these attitudes. Summary: the results also show that the level of environmental awareness and behavioural patterns of students depend to a large extent on the quality of environmental education in schools and the extent to which sustainability principles are integrated into everyday schooling. The form of teaching, the attitude of teachers, and school projects and activities play an important role in developing students' environmental awareness, and it is therefore crucial to train teachers with the appropriate competences in this crucial area.

Item Type:	Article
Uncontrolled Keywords:	szemléletformálás; Sustainability education; fenntarthatóságra nevelés; environmental attitudes; attitude formation
Depositing User:	Gergely Beregi
Date Deposited:	07 Jan 2025 10:53
Last Modified:	07 Jan 2025 10:53
URI:	https://publication.repo.uniduna.hu/id/eprint/1123
MTMT:	35666790

Actions (login required)

View Item